Személyi higiénia

Tegnap belátogatott hozzánk SZS, az ex-munkatársnő, az ex-kisfőnök. Kipihent volt, barna, mondta is, hogy már túl van a szabadságán. Mivel most mindenféle nemzetközi projektek koordinátora új munkahelyén, egészen más stílusú ruha volt rajta, mint amit tavaly nyáron itt hordott. Semmi bő anyukás Marika és Pont. Csinos szinglisre vett virágos fodros szoknya, drappos, barna streccs, ujjatlan felsővel. Végülis tökéletesen filigrán ehhez az öltözékhez. Igaz, úgy látszik arról még mindig nem mert neki senki szólni, hogy a hónapljat borotválni illik. Dzsumbuj. Pedig én tavaly valahányszor ujjatlanban voltam, szemben az ő lenge öltözékeivel, mindig igyekeztem feltűnően nyújtózkodni és közszemlére tenni hónom sima alját. De nem jött be. Szóban persze nem mondunk ilyet se rávezetésként, hogy “Figyi, emlékszel anno Madonnát meg Julia Robertset is hogy kifigurázták amikor nyilvánosan derült ki, elkopott a borotvájuk.” Végülis nem vak. Látnia kell a trendet. Persze lehet, hogy a férje így szereti, vagy a gyerekeinek lenne kifogása, ha hirtelen csupaszhónaljjal látnák (esetleg örök törés fia szexuális beállítottaásgában). Bár azt képzeltem, hogy jó, nálunk a gyárban ez elment, de azért most a pénzközelbe, projektközelbe, világhírközelbe, ahova került már vannak bizonyos íratlan szabályok, amelyeknek az ember szépérzéke miatt engedelmeskedik.

Hasonlók