Mostanában két olyan dologból hoztam be a lemaradásomat, amely egyrészt a tévé és reklámhiányból, másrészt az autó és érdeklődéshiányból fakadt.
Először is, szerda magasságában észrevettem a sarki CBAban, hogy jééé van vaníliás kóla (tudom, tudom, valószínűleg több éve megy a reklámja a tévében, és már régi ügy, de hát nekem új élmény volt). Megnéztem, hogy egész jó az üvegje, nincs az az idétlen borítója mint anno az alumíniumos borítású diétás kólának volt, szomjas is voltam, hát vettem egyet. Brrrrr. Mintha gyerekkorom túrókrémét innám, csak mazsola helyett kólával. Azaz nem vanília, hanem vanilin van benne. Nah, ilyet se veszek többet. Persze a marketingesek megint nyertek, mert 1x azért még én is pénzt adtam ki rá.
Ma délelőtt pedig az Asia Centerben voltam a hugomékkal. Mennyire pang, elképszető. Vettem ugyan egy pénztárcát (mert a réginek a cippzárja felmondta a szolgálatot, de hát nem akartam lecserélni, mert mégis a kedvestől kaptam anno karácsonyra), és megállapíthattam, hogy a WCk tisztán vannak tartva. De ennyi.
Azt hiszem, nem lettem gazdagabb egyik élménnyel se, sőt pénzügyi mérleg (fél literes kóla meg a pénztárca ára) negatív.
