Na még egyszer

A délelőttünket megint bevásárlóközpontban töltöttük. Igaz, most nem is ajándékot néztünk volna, hanem kabátot a kedvesnek. Ami nem volt egyszerű feladat, de sose az, hiszen már hónapok óta keresgélünk. Vagyis én. Mert megkaptam az irányvolnalat, hogy milyen fajtát szeretne, aztán meg nézelődtem, de természetesen pont azt, amit akartam volna, mire odaértünk, elfogyott. De azért így is sikerült venni egy jó meleg kabátot. Mindezt az egész délelőtti kirándulást súlyosbította az, hogy a párom szombat este óta beteg. Vasárnap úgy ahogy sikerült pihennie, de tegnap iskolában volt vizsgákra jelentkezni, horgászajándékot venni apósjelöltnek, ma pedig vizsgázni is ment még a kabátvásárlás után. Remélem azért Karácsonyra rendbe jön. Mert ez lenne az első együtt töltött Szentesténk. Még akkor is, ha anyósjelöltékkel lesz spékelve.
Egyébként meg teljesen elégedett vagyok magammal, mert tegnap kitakarítottam a konyhát. Meglepő felfedezést is tettem, mégpedig, hogy a konyhaablak függönye nem drapp (tényleg beköltözésünk óta az volt!), hanem fehér. Azóta se bírok betelni vele, mert teljesen más hangulata lett így a konyhának. Ma délutánra pedig a lakás többi részével is végeztem. Megvolt a bevásrálás is még tegnap, ma csak kenyeret vettem, este még egy kis kókuszgolyó gyúrás vár rám, aztán nézünk talán Tigris színre lépet. Holnap még kell egy kis friss zöldség, aztán jöjjön aminek jönnie kell.

Hasonlók