Megártott nekem az, hogy egy napig nem voltam a munkahelyemen. Ma nagyon nehezemre esett elviselni Ejtőernyőst. Aki mint annyian mások, a szokásosnál is jóval szörnyűbb, mert 1 után mindenki hazamehet. Úgyhogy amikor itt teltház van, mindenki az irodában s az a mindenki beszél, ő meg hangoskodik és felkiált és a képernyőmet bámulja, beleszól a telefonbeszélgetésembe, akkor nagyon felhúztam magam és visszautasítottam, hogy a céges szóróanyagra az újabb képe kerüljön ki, mondván, jó az ami van, én nem szarakodnék vele. Ezen biztos megsértődött, mert elhallgatott. De most rajtam kívül megint mindenki elment ebédelni, úgyhogy élvezem a nyugit. Aztán majd én megyek ebédelni, majd mire visszajövök már úgyse lesz senki, mert elhúznak haza, én meg az ügyvédig itt leszek.
Egyébként extrafáradt is vagyok, az éjszaka nem aludtam túl jól, órákig forgolódtam, mert állandóan az forgott a fejemben, hogy még mennyi mindent kell elintéznem, mielőtt elutazom. De minden le lett telefonálva, úgyhogy talán a hétvégi éjszakáim jobban fognak sikerülni.
