Szombaton hős voltam. Ugyanis ott ültem a terülj-terülj asztalka mellett és 1 db sültkrumplit nem nyomtam az arcomba. Igaz viszont, hogy megkértem a párom, az asztal távolabbi részére tegye a tálat, amiben a zig-zagos burgonya volt és mártír arccal körtét meg almát majszoltam. Végülis sikerült ülve visszautaznom Pestre ma este.
1 Comment
Egyszer próbáld ki az “anya-mascarpone-sütit-csinált-és-én-méregtelenítek” feelinget!! Az sem kutya!!
Azóta már ettek előttem madártejet is.. nehéz az élet!