Ma Főnéni extraballábbal kelt fel, nagyon ideges, mindent egyszerre akar, ezért aztán egy csomó hibát persze elkövet, kiesik kezéből papír, rosszat fog meg és még jobban tüzeli magát. Viszont megtanultam kezelni a dolgot. Nem kapkodtam, visszafogtam magam, mindenre tudtam a választ, előbb nyújtottam neki a papírt amit keresett mint megtalálta volna. Szóval én voltam a megtestesült nyugalom szobra. Ezzel el is értem azt, hogy bocsánatot kért tőlem, mert rossz a kedve, sok a dolga és ilyen kor nem megy neki semmi. Ezt eddig még nem csinálta. Nagyon menő vagyok. Tegnap is nagy kérdésben ugyanarra a következtetésre jutottam mint ő, megoldást találtunk egy problémára, úgyhogy kezdek belejönni a dologba. A kollegák meg sütiket hordanak nekem.
