Médiakalandozások

A ma este Willnél olvasott médiaszereplések kapcsán nekem is eszembejutott 1-2 dolog
Az én médiaszerepléseim jóval korlátozottabbak voltak, lévén vidéken a 80-as években a Zalai Hírlap mellett nem sok minden más volt, amire ma ráillene a média szó.

Valami nemzetközi a vívóversenyen cipeltem táblát, általánosban. Hétvégi dolog volt, azt hiszem hála a sulink sportklubjának kerültem oda, mert úgy volt, hogy kosarazni fogok, hisz elég magas voltam hozzá már akkor is, de túl messzi volt az a stadion, maradt hát a zongora. Az eredményhirdetés órákig tartott. Kis híján a mögöttem álló Holland (v. Svéd? de lehet, hogy Finnek voltak) csapatra borítottam a táblájukat. Sajnos oroszon kívül más nyelvet nem ismertem akkor ezért nem értettem, min röhögtek mögöttem a magas szőkék.
Azt hiszem, fényképeztek és cikk is készült, de mivel nem jelent meg rólam kép, sőt még az LT monogram se szerepelt ( L.T. kiskorú, a finnek táblavivője), a szüleim nem vágták ki a ZH-ból.

Voltam 1x tévében is, már itt fenn Pesten, a kukac tévének (a tv2 szimpatikusabb neve volt) volt valami @ műsora az internetről és a MUDokról csináltak egy részt. Azt hiszem többszsör is ismételték, de olyan lehetetlen időpontban, hogy én sose láttam, sőt fel se lett véve, s tuti ha A-nak valaha is megvolt (mert ő főszerepelt a riportban a párjával) azt már rég letörölte, de legalábbis akkor amikor a férje otthagyta terhesen.
B. barátnőm szerint (akkor még csajalbiban laktam, neki volt tévéje és rendszerint nézték is a hugával), szerencsére a szüleim se látták. Ugyanis tökre leszbikusnak néztem ki, a velem együtt nyilatkozó csajjal egymás kezét szorongattuk, persze poénból. Igazából az interjú akkoriban készült, amikor teljesen beleszerelmesedtem a páromba ráadásul 3 hónap amerika is várt rám, szóval az élet jobb nem is lehetett volna, hát minden hülyeségre rá tudtak venni, mint például erre is.

Aztán meg Zsu szerint a hangom alkalmassá tett volna arra, hogy rádióműsorokban szerepeljek, de legalábbis reklámot olvassak fel, viszont mivel ő akkor már a rádiózásról átnyergelt a lemezkiadásra, ez nem valósult meg. Énekhangom ugyanis csak tűrhető.
A kisebbik hugomat azonban 1x meginterjúvolták a dédapám miatt. Ohh ohh, a családi szennyes. A dédapám benne volt valamiben. Ami fontos. Bár a neve nem annyira. Kizárólag levélben leplezem le felmenőim irodalmi jelentősségét. Elég az hozzá, hogy amikor 1x valakinek megemlítettem azonnal előkapta a telefonját és hirtelen azon tűnődött, hogy kit is hívjon fel, mert el kell mondania, hogy itt ül egy asztalnál azzal, akinek a dédapja….

Jah és egyszer még a blog kezdetén a Magyar Nemzet idézett. erre annyira nem vagyok büszke.
Semmi más.
Lobo, aki nem egy médiaszemélyiség.

Hasonlók