Látogatás

Megint egy tanulságos esemény történt. Belátogatott Köcsög a gyerekével. Szegény. Mármint az utóbbi. Az előbbi pedig nem sokat változott. Igaz, nyár eleji látogatásához képest azért kevesebbet panaszkodott arra, hogy mennyire nehéz neki a gyerekkel. Megkérdezte, talán azért növesztem a hajamat (feltűnt neki, hogy hosszú, bezzeg a látványos súlyledobást nem jegyezte meg, gondolom mert ő viszont erőst gyarapodott és igazi tenyeres-talpas menyecske), mert kontyot akarok az esküvőre? Kérdeztem milyen esküvőre. Hát, feltételezte hogy párommal most már, hogy van lakás is, talán papírt is szeretnénk. Nem, mondtam, kösz nem, azt még mindig nem. Hiába álmodtam a múltkor is, hogy három másik párral mentünk a templomba, s mire ránk került a sor, a násznép lelépett (pedig takarékos esemény volt, hisz rokonok voltak a sorstársak), csak ketten, meg a lelkésznő (alapjában katolikus vagyok, persze), maradt a templomban. Épp a közös irodában tevékenykedtem, mikor megérkezett, úgyhogy rögtön megkérdezte, nem a fönti egyszemélyes irodában vagyok? De letörtem, mikor közöltem, hogy de igen, az ő volt helyét birtoklom, csak éppen most itt akadt dolgom a csajokkal.

Hasonlók