A tavaly jött kollegina ma arra kért meg, találjunk ki valamit annak érdekében, hogy BabyBee (jelentkezzen aki még emlékszik ki ő és mit is csinál miniuniverzumomban, de súgónak ott van jobbra a kereső) ne az ő gépén garázdálkodjon, amikor nem tartózkodik az irodában mert éppen máshova szólítja a kötelessége, ugyanis mindenféle dolgokat töltöget le akár akarja, akár nem. BeeJudyval nem akar erről beszélni(illetve nem is nagyon lehet, állítja, mert egyrészt összeomlik a csaj, vagy megsértődik mert a lánya aztán mindenek felett), más nem áll mellette, rászólni mégse szólhat más gyerekére. Mivel a kiscsaj nem akar kimenni az irodából, ahol most már tényleg annyian vannak, hogy ritkán van szabad pc (hacsak nem beteg valaki vagy szabin van), állítja, hogy nem ő tesz rosszat a gépnek, ráadásul más sem akar harcot s nem szól be senki. Mondtam, hogy azért azt meg lehetne értetni BeeJudyval is, hogy ez egy munkahely, a számítógép a csajok munkaeszköze és nagyon is irritáló, ha valaki átállítgat rajta betűméretet, felbontást vagy csak ismeretlen és gyanús programokat telepít rá, akár akarja akár nem. Márpedig az ottani lányok számítógépes affinitása nem túl jó, inkább hagyni kell az alapokat, mert ha valami nem a megszokott szerint működik, akkor biza mindenki ideges lesz, főleg Mentorom. De hát ezt a harcot nem akarja megvívni senki. Inkább morognak és végül ráálltam, hogy kolleganőnek teszek jelszót a gépére. Holnap gerilláskodunk és aztán BabyBee kénytelen lesz magába szállni, ne adj isten, tanulni.
