Az egyik unokatestvérem neve. Annak idején az egész család el volt hűlve amikor keresztanyám bejelentette, márpedig ha neki fia lesz, akkor így fogják hívni. S két kislány után biza fiúnak adott életet. A családi legendárium szerint mindenki anyunak könyörgött, hogy próbálja meg jobb belátásra bírni a kismamát, s ő még szülés után befolyását latba vetve kicsit késleltette a papírmunkát és bement a gyermekágyban fekvő unokatestvérhez (alig pár hónap volt köztük, tejtestvérek is voltak, együtt nőttek fel).
Jól meggondoltad? Még meg lehet változtatni, biztos, hogy Oszkárt akarsz?
De a keresztanyám hajthatatlan volt. S immár közel 28 éve van Oszkár nevű unokatesóm. Boldog névnapot néki.
Azt hiszem a mi névválasztásunkkal is meghökkentettük a családot (pedig nem Oszkár, bár annak most már jó csengése van), de mivel már olyan régóta mondogatjuk, teljesen megszokták. Persze még egy hét, amíg kiderül, kell-e minket is lebeszélni, vagy sem.