A csaj, aki a tornát tartja még hajadon és gyermektelen, viszont már erősen tervezi a jövő évet. A párja megkérte a kezét, tavasszal szeretnék az esküvőt, de már a télen nekiállnának a gyerekgyártásnak. Ezzel kapcsolatban rendkívül sok kérdése szokott lenni, hogy kinek meddig tartott, volt-e speciális előkészület, mehet-e majd nászútra repülővel stb. Faggatott minket, a hozzáértőket de legalábbis olyanokat akik már eléggé utánaolvastak a témáknak, lévén megaaktuálisok.
Tegnap az esküvő volt a soron. Hol érdemes ruhát venni, ki hol tartotta, mikor kezdeni a szervezkedést stb. Csak hárman voltunk tanítványok, úgyhogy amikor megkérdezte, hogy “Lobo, neked honnan volt a ruhád?” válaszoltam, hogy “Mi nem házasodtunk össze”, erre persze rögtön az volt a válasz, hogy “Akkor hajrá!”. Pedig nem azt mondtam, hogy még, vagy utaltam volna rá, hogy tervbe van véve. A fogorvosnak is ez a kedvenc heppje, mióta megtudta, hogy nem vagyunk házasok, hogy most szép fogakat csinál az esküvőre stb. A múlt héten az ex akadt ki egy chat során, hogy jön a gyerek és nincs, nem volt, nem lesz esküvő, mert ő például mindenképp elvenné gyermeke anyját.
Annyira nehéz megmagyarázni, hogy miért is ez a helyzet és miért nem izgat az egész. Nő esküvőről álmodik amióta öntudatra ébredt, ezt képzeli mindenki. Mert hogy az lesz a legszebb, legfontosabb nap az életében. De én sose álmodtam erről, még mindig nem és nem érzem, hogy enélkül ne lenne teljes az életem. Sose leszek hercegnő, s nem is vágyom rá. Vannak prózai okok is, amik az esküvő ellen szólnak (anyagi, társadalmi stb.) na meg azzal szoktunk viccelni, hogy anyagilag sokkal jobban egymáshoz vagyunk kötve, mint a papírral lennénk. A vallás nem játszik egyikünknél sem, s bár már voltam szép és jó esküvőkön (kiemelném a hugomét) nem vágyom a középpontba, hogy ünnepeljenek. Nyolc éve megvagyunk a párommal, a gyereknek lesz neve, anyja, apja ha pedig mégis közbejönne valami, akkor a házasság se számít. Mi lenne, ha ő megváltoztatná a véleményét és megkérné a kezemet? Először biztos el se hinném, talán kinevetném. De ettől nem kell tartani 🙂
Aligha hiszem, hogy meg tudtam magyarázni, miért nem érdekel a dolog. Nem mézem le azt, akit igen, elvárom a hasonlót tőlük is. Nem érzem, hogy bárkit is megfosztanék bármitől ezzel a hozzáállással.
2 Comments
Jobb félni, mint megijedni 🙂 Aztán lesz nagy sírás, amikor fehér lovon, hatalmas gyémánt gyűrűvel megérkezem 😀
:))))