Hétfőn délután a Goldoni Eurocityvel jöttünk, ami ugye Velencéből indul. Ez mindig cikis vállalkozás, mert az, hogy külföldről jön, semmire se garancia, ezt tavaly is tapasztaltuk. Viszont most még mielőtt lementünk volna az állomásra a vasutas szomszédunk megérdeklődte, a határig csak 6 perc késése volt a vonatnak. Ez jó, s Kanizsáról is végül 10 perces késéssel indult. Aztán a végén persze több mint 40 perc lett belőle. Megpróbáltuk visszaváltani a jegyet, de közölték, hogy mivel ez kedvezményes pótjegy, hisz csak 390Ft-ba kerül, nem váltják vissza. Tavaly még arra hivatkozgattak késénél, hogy a külföldi csatlakozás miatt vannak a kérdések, de ezt ugye most kivédhettük volna azzal, hogy ott voltunk, Magyarországra időn belül érkezett. Na mármost kicsit felhúztuk ezen magunkat, hogy kifizetjük a pótjegyet, ami semmire se garancia, mert nem biztos, hogy lesz helyünk és még arra se garancia, hogy időben beérkezik a szerelvény a célállomásra. Oké, az EC kocsijai tisztábbak és néha még papír is van a WCben (most éppen sok Szigetre jövő külföldi volt, tehát elfogyott minden már a Balaton mellett), de kb. ennyi a plusz. A párom azt mondta, tegyem el a jegyeket, ha rossz kedvében lesz, akkor ír a fogyasztóvédelemnek. A MÁV tarifák meg persze nőnek, a színvonal pedig nem. Nyáron meg se próbálkoztunk ICvel utazgatni, mert a légkondi csak akkor bírja az utasokat lehűteni, ha nem süt a nap és nincs tele a vagon. Igazából már tervbe van véve a megoldás, autó formájában, hiszen én se akarom majd BKVztatni a Babszemet.
