Nem mondhatnám, hogy mostanában nyugodtan alszok. Pedig én még szerencsésnek mondhatom magam, mert sose voltam a hasonalvó típus, mindig is oldalt feküdtem, szóval a megnövekvő has nem igazán jelentett megrázkódtatást számomra. Mondjuk módosítani kellett az oldalfekvéses technikán is, ugyanis félig azért a hasamon szoktam feküdni, de most már nem lehet, mert Babszem mozgolódik, ha szűkítem a helyét. Ráadásul inkább bírja a jobb oldalon fekvést, mint a balost, de néha muszáj átfordulnom, mert a karom elzsibbad. A fordulásaimra felébredek, természetesen, aztán kicsit kivárok, hogy vajon Babszemnek mennyirekényelmes a helyzet, utána tudok elaludni. Mindezek tetejében még horkolok is. Amire néha felébredek. Néha a párom ébred fel, s ha emiatt nem tud elaludni, addig bökdös, vagy simogat, amíg meg nem fordulok, vagy fel nem ébredek és el nem csöndesedek. Jah és persze legalább egyszer wécére is ki kell mennem. Innentől kezdve lőttek a nyugodt éjszakáknak, mert ez csak rosszabb lesz, tudom. Mert ugye később egy jó darabig az etetések miatt nem fogok aludni, meg valószínűleg azon aggódom majd, vajon jól alszik-e a gyerek.