A hétvége élményeinek egy része még a kocsihoz kötődik. Indulásnál már egész jól csináltuk a tankolás-mosás-keréknyomás hármast. Csak persze sikerült kifognom a világ leglassúbb pénztárosát, s mivel miután sorrakerültem állt be a másik kasszához egy villámkezű fiatalember, a párom még fel is hívott, mi a fenét vacakolok, hogy 5-en akik bementek utánam már kijöttek. Pedig én csak fizettem a tankolásért, autópálya matricát vettem (2-t), meg mosatáshoz kértem kártyát. Szerencsére fél óra alatt kijutottunk a városból pedig a Hungárián mentünk, de az M3 felé, arra azért lehetett haladni. Egyébként megállapítottuk, hogy az M7-eshez képest ezen az autópályán sokkal normálisabb a vezetőközönség. Itt senki se akart 180-al leszorítani, simán lehetett haladni, s csak néha volt pár őrült (mint a Dácia amelyik előzött, meg a Peugeot-s csaj aki azt hitte, hogy miután kiraktuk az indexet akkor neki fékeznie kell, hogy kiengedjen stb) de nem minden második autósnak kellett volna elvenni a jogsiját.
Szombat délelőtt felkerestük a város autósboltját. Nagy élmény volt, ablaktörlőt kellett vennünk. Végül második nekifutásra két dobozból összehozott egy párat az ürge és kiegyezett velünk: 2500-ért még fel is szerelte. Az első pár kisebb lett mint kellett volna, magyarázta, mi volt a gond, de egy szavát se értettem, gondoltam ez a tájszólás, kérdeztem is a páromat, hogy mit mondott az ürge, hiszen ő mégis csak innen származik, de szintén nem értette a magyarázatot. Aztán még vettünk pár dolgot, amit 1100 helyett 1000-ért számítottak meg nekünk. Miután lett jó ablaktörlőnk, VD-40ünk és ablakmosó folyadékunk elmentünk vezetni. Azaz én ülhettem a volán mögé, közel 10 évnyi kihagyás után (és mint tudjuk az is Angliában volt). Megnyugodtam, mert kicsit olyan volt mint a biciklizés. Az alapokat nem felejtettem el, inkább a kocsi kezelése (méret és szervó kormány) ami gondot okozott. De vasárnap már kimerészkedtünk a városi utakra is.
Aztán hétfő reggel a nagyszülők összepakoltak, hogy mennek ki az Öhönforgató Fesztiválra, párom viszi ki őket, majd visszajön értünk. Csakhogy BB nem indult el! Végül átpakoltak mindent a kis Suzukiba és elhúztak. Délelőtt aztán nagyon átkozódva a Swiftel furikázott minket az ember, délután azonban, láss csodát, beindult a Toyota is. Az ember persze rákeresett a neten, mi lehet a dolog hátterében. De olyat, hogy egy Toyota nem indul, nem talált sehol. Tegnap reggel se indult a kocsi, már-már úgy volt, hogy ottragadunk, hogy szerdán szervízbe vihessük BBt, de aztán 6-kor mégis elindultunk vissza Pestre. Jövő héten Bordó Bálna megy a szervízbe, úgyis műszakiztatni is kell. S kiderül majd, hogy mi ártott meg imádott kocsinknak: az olajcserénél megpöccentettek valamit amit nem kellett volna, a vízpumpa hülyül, nem bírja a hideget (talajmenti fagyok ugye voltak), vagy csak az aksi merült le.