Egyébként a hétvége egész jól eltelt. Pénteken feljöttek a húgomék, új laptopjukra Office-t telepíteni. Hát mekkora kaki az a Windows Vista: harmadszorra sikerült a telepítés, de még úgy is 4x olyan hosszú ideig tartott, mint az én régi laptopomon, amin még XP zakatol. Hamarosan szerintem XPt fognak kérni ők is a gépükre. Szombaton bevásárolni voltunk a Corában. Az ember mindig tanul valamit. Legközelebb visszük a babakocsit, ugyanis Babszem bár már megül a bevásárlókocsiban, de csak véges ideig és egymásnak passzolgatni a 10kg-s csemetét nem eredményez túl hatékony vásárlást. Ráadásul mostanában szörnyen fél a hiper-szuperek takarító gépeitől. Még az Interspárban is messziről meghallja, ha jön és nagyon sírni kezd.
Vasárnap meg ugye családlátogattam vele kettesben. Míg pénteken kiderült, hogy Esztit továbbra se tűri közel magához (bár amikor lufival és a húgommal játszottak, már-már nyúlt a kiscsaj felé), addig Láthatatlan Unokatesóm fiával egész jól kijött. Mondjuk az a kissrác is elég magánakvaló gyerek, szóval inkább szépen eljátszottak egymással párhuzamosan. Na de a vasárnapi kirándulásban még az is fontos volt, hogy egyedül mentem Kőbányáról Budára, a II. kerületbe és oda-vissza kiválóan ment minden. Szerintem még a páromnak is össze kellett volna szednie magát, ha hibát akart volna találni a vezetési stílusomban és problémamegoldásomban.
