Vasárnapi látogatásunk után kaptunk egy bókot Mirwenéktől, szóval úgy döntöttem, nem ostorozom magam, tényleg nem hasonlítgatok, mert így klassz Babszem, ahogy van. S valamit azért én is jól csinálhatok, ha már ilyen. Reggel elolvastam a babaszoba.hu 1 évesekről szóló levelét, megnéztem mi az, amit kell és mi az amit lehet már tudnia egy ennyi idős csemetének. Ami kell, az mind megvan. A lehetből is jó pár dolog. A maradék majd kialakul, a maga tempójában. Csak én nem tudom annyira szépen összeszedni, mint oly sok sorstársam, pontokban, hogy hol is tartunk, mit tud már Babszem.(Pontos adatok a növéséről várhatóak a héten mert holnap reggel, vagy csütörtökön megyünk tanácsadásra.) Azért van néhány dolog, ami eszembe jut, de eléggé csapongó tudok lenni. Még nem áll fel*, bár kinyomja egyenesen a lábát, miközben támaszkodik a földön, valamint feltérdel. Még nem eszik szilárdat rendesen, nem egy gourmand, de néha már kinézi a kaját a kezünkből-szánkból. Éjszaka még mindig nagy szám, ha csak 1x ébred meg. De például mára virradóra a végén már nem számoltam… Ugyanakkor okos, aranyos. Már korrektül ki tudja fejezni, mit akar (de legalábbis mi megértjük), mivel akar játszani. Ért is egy csomó dolgot. Az új kunsztok megtanulása semeddig se tart neki. Integet, pislog és puszit ad. Nekem főleg szájra szeret. Tegnap például megnéztük a videót amit hétvégén vett fel a Zoli, aki itt volt nálunk vendégségben. Párom mondta, mikor leültünk a gép elé, hogy rajta van a CDn az a rész, amikor a Pampers vízilóval játszanak. Erre Babszem eltekert a szobájába, turkált a játékok között és odahozta a Pampers vízilót. Ami egyébként is az a játék, amit az apjával űz. Van olyan, amit meg velem, enyém a mackó. Azzal játszunk olyat, hogy kérem szépen, köszönöm szépen. Odaadja mindig, ami épp a kezében van. Beszélni a maga kis nyelvén elég hosszasan szokott. Az „Eeeeee” amolyan általános mondat. Mindenre lehet alkalmazni: lámpára, hűtőre, tükörre, vonatra stb. Tegnap meg a Skorpió gyerek horoszkópját nézegettem, pedig nem vagyok egy asztrológiafüggő, de azért szó se róla, vannak olyan jellemző dolgok a leírásban, amik mintha Babszemről szólnának. Szóval most az első év után kicsit nyugiban vagyok, hagyom had éljen és fejlődjön a maga kis tempójában én meg nem stresszelek ezen. Még mindig esténként többször bemegyünk megnézni, hogy alszik, aztán szólunk egymásnak, hogy gyere, nézd meg, mennyire szétdobálja magát, micsoda pózban van, hogy áll a szája stb. Ezt nem lehet megunni.
*Na és persze mindezek után, amit nap közben írogattam, fürdéskor nem csak feltérdelt a kádban, hanem felállt. Amolyan “nesze nektek szülinap” feelinggel. Szinte mellékesen, szerintünk nem is vette észre, csak megmutatta, ő tud ilyet.