A nagymamának egy csomó szavát ismételgette a gyerek. De legalábbis a szavak elejét ismételgette, főleg szövegkörnyezetben Milyen virágot hoztunk anyának? Dá… (dáliát), Mit főzött a nagypapa bográcsban? Öhö (öhönt), Melyik hordóból öntsünk? Ebbő… , Mit evett a nagymama? Ten (tengerit) stb. Nekem meg az apjának semmi ilyesmi produkcióra nem hajlandó. Mert mi megértjük meg elmondjuk helyette. Nincs rákényszerítve, eltoltuk.
De annyira huncut, mert próbálom ugyanúgy mondogatni a dolgokat, mint a nagymama tette (nem az ő mondatait, hanem újakat találok k), de ő csak vigyorog rám és kiröhög. Ma ebédnél azt találta roppant mulatságosnak, hogy az ivást próbáltam kimondatni vele bármilyen formában (iszik, iszi, ivás, szomjas, víz, citromlé stb.)
