Nyáron teljesen elképedtem, hogy nem kaptam olyan övet sehol, ami tartotta volna is a nadrágjaimat a derekamon. Mindenütt csak dekorációs célra használatos típusokat árultak. Akkor aztán párom nagymamájával bevetettem a nadrágjaimat inkább. Csakhogy a helyzet tovább fokozódott és a következő fogyásnál megint ott voltam, ahol a part szakad: nadrágok csúsztak le rólam. Pont mielőtt mentem munkába. Aztán kicsit örülgettem, hogy a régi szoknyák meg egy gatya már/még rám jött, gondoltam ezzel kihúzom egy darabig. De azért nem ártana pár kurrensebb darab. Vasárnap családilag elvillamosoztunk hát az Árkádba, azon célből hogy nekem nadrágot, páromnak meg cipőt nézzünk. Csak pár órára akartunk menni, Babszem is jött gyalog (illetve cipeltette magát), BKVztunk (már 7végi sofőrök se vagyunk, most hogy mindkettőnknek van bérlete is). Végül az ember beleszeretett egy cipőbe, csakhogy a méretében már nem volt. Én meg nem találtam nadrágot, bár határozottan örültem, hogy 2 számmal kisebbet kellett próbálnom, mint legutóbb.
Viszont vettem övet! Mert most az őszi kollekcióban a CandAban az is akadt, pont amilyenre vágytam és M-eset kellett vennem, ugyanis az L-es legbentebbi lyuka is lecsúszott a derekamról, nem is beszélve az XL-esről. Mindig tudtam, hogy a CundA kicsit kegyesebb a konfekció méretekkel, de azért ezek a dolgok határozottan kellemesen leptek meg. Úgyhogy megint tudom hordani a régi farmerokat, nadrágokat.
