A reggel elég jól indult: időben értünk a bölcsibe, Babszemnek nagyon jó kedve volt, még a netbankom is beengedett elsőre, hogy megnézzem a fizetésem. Először azt hittem, nem kaptam. Aztán megnéztem a napi tranzakciókat.
Munkabér utalás 15500 forint.
Kicsit szívszélhűdést kaptam: oké, hogy módosítják a szerződésem, de abban a levélben az volt, hogy január 1-től, szó se volt visszamenőleges levonásokról és ha már ők szurták el, hogy visszatértemkor nem javítottak rajta, azt nehogy már rajtam verjék le. Ráadásul még alá se írtam a az új papírt mert amikor ez el lett düntve én éppen otthon ápolgattam a kisfiamat (na jó, ápolni nem kellett, mert nem volt annyira beteg). Az első sokk és egy kör wc-ben bőgés után mindezt végiggondoltam, kinyomtattam a releváns doksikat és elhatároztam, utána járok mi is történt.
Először az überrendes bérszámfejtőnket hívtam fel, aki ugyanúgy megrökönyödött mint én, megnézte a gépüket és azt mondta, valami félreértés van, mert készpénzes kifizetésnek vagyok beírva… Mindjárt intézkedik, s még a nap folyamán megkapom a rendes jussomat.
A párom szerint legalább amiatt, hogy ilyen stresszt okoztak, kompenzálniuk kéne. Egyébként már pénteken utaltak fizut, s még szerencse, hogy akkor nem néztem meg, különben egész hétvégén rágódhattam volna a dolgon.