Nem mondom, szeretem, ha végigalhatom az éjszakát és nem kell felkelni Babszem miatt. De amikor reggel ott szuszog köztünk, akkor meg azt érzem, hogy ez így helyes, ő oda való.
Mostanában amúgy is még igazán akkor szól, hogy ki szeretne jönni hozzánk, amikor még nem feküdtünk le (vagy még éppen csak), szóval nem ébreszt fel, mert utána meg úgy alszik közöttünk, mint a bunda és csak reggel dobálja szana-szét magát amikor valamelyikünk már felébred. Nagyon megtanulta, hogy kell mellettünk aludni. De még nem jön ki magától az ágyából, ahhoz még nem ébred fel eléggé csak azt közli, hogy "Anya jön, ki kell menni". Mondjuk a hétvégén egyik éjszaka kétszer akart kijönni közénk. Miután kihoztam hajnalban még egyszer felszólalt, hogy "Ki kell menni", mire megsimogattuk és megnyugtattuk az apjával, hogy már kinn van és erre persze aludt is tovább.
Elkényeztetett gyerek? Ja.