Shaun visszatért

Az elmúlt napokban délután Babszem hatalmasakat aludt. Még mindig gyógyulgat, ez jó. Ráadásul elkezdtem szoktatni ahhoz, hogy egyedül feküdjön a helyén. Eddig ugyanis valakinek kellett lennie mellette. Most ha hosszabban is tart az elalvás, megelékszik azzal, hogy a félig nyitott ajtón látja, amint ott ülök a fotelben és olvasgatok. Ő meg Shaun és Timmy között fekszik az ágyában és bár vannak körök, hogy kiszáll, hogy kidobálja a plüssöket, tegnap bevitte magával a golyós játékot, azért ha elszánja magát arra, hogy alszik, akkor becsukja a szemét és bedől.

Shaunt és Timmyt még karácsonyra kaptuk a húgoméktól, de úgy tűnt, akkorira lett éppen elege a bárányokból, már a DVDket se nézte és nem is foglalkozott a játékokkal, hát feltettem őket a szekrénybe. Hétfőn azonban, amikor kezdetét vette a projektem, eszembe jutottak. Főleg azért, mert a hétvégén megint rátalált Babszem a youtube-ra és a bárányokra. Most már tudja, hogy van angolul és németül a Shaun a bárány (ugyanis megint megtaláltuk azt a verziót is a videómegosztón). Úgyhogy most már tényleg kezd kicsi lenni neki az ágya.

Shaunt és Timmyt közben esténként is mellé kell fektetni. Már akkor, amikor még csak a mi ágyunkon próbáljuk őt elaltatni. Egyébként a délutáni külön, egyedül elalvás után jön majd esti altatásidő redukálása másfélről max. 30 percre, s ha lehet azt is egyedül befejezni az ágyába. Na jó a plüssökkel.

Hasonlók