Elhúzódott ez a névnapozás, az ünnepelt legnagyobb örömére persze. Kicsit még keverte azért, hogy mikor is van neki a születésnap meg a névnap, de azt már fullra értette, hogy ajándékot kap. Ráadásul nem is akármilyent, hanem a Duplo vasút legnagyobb darabját mert erre nagyszülőkkel dobtuk össze a pénzt. Mikor csütörtök délután megkapta a dobozt, s az apja összeállította a nagy kört, beleépítve az eddig síneket, váltókat, viaduktot, kiderült, hogy kicsi a lakás. Ugyanis kilógott Babszem szobájából a pálya vége. Ami egy darabig így is ment, aztán szombati takarítás után az ember átszerelte és most az ágy lábai között zakatolhatnak a vasutak, s nem kell lefekvéskor, ajtócsukás előtt szétszedni az építményt.
A dolog további folyománya, hogy vannak új vonatok, vagonok és most már tényleg alig férnek ezek el az ágy csúszdájának tetején. Kiszorították onnan a pohár vizet és a papír zsebkendőket.
Szombaton még anyuék is feljöttek villámlátogatásra s persze Babszem alig akarta elengedni a mamát. Nagyon tud már ő is puncsolni.
Mondjuk hamar megvigasztalódott, mert vasárnap este jött a nagyi, hétfőn pedig buszra tettem őket és elmentek Tiszavasváriba. Gyerek annyira be volt sózva, hogy engem szó szerint leparancsolt a buszról, mert azzal csak ő utazik meg a nagyi, meg Shaun, akit az utolsó pillanatban mégis magával cipelt.
Szóval igen, megint elvitték a nagyszülők vidékre a csemetét. Ugyanis még mindig folyik az orra, de ezen túl már semmi más panasza nincs, bölcsődébe nem akarom így küldeni, mert láthatólag most időben kaptuk el a vírust, mielőtt lázat okozott volna, s a hétvégén amúgy is utaztunk volna arra, így ő már ott vár minket. Egyébként olyan hírek vannak a gyerekről, hogy folyamatos felpörgött állapotban él, elvégre 2 nagyszülő is lesi a kívánságát, plusz még állatok is vannak.