Mozdony nap

A hét legnagyobb eseménye, ami Babszemet illeti a csütörtöki nosztalgia vonat megnézése volt. Hiába feküdt le előtte szerdán későn – mert nem akart elengedni engem a megbeszélésemre, ezért elvittük, s míg én találkoztam a grafikusunkkal, ő az apjával a Szabadság téren játszott a favasúttal, meg az új szökőkúttal -, másnap reggel már nagyon korán fent volt. Az izgatottság miatt, ugye, egész reggel azt várta, hogy mikor mennek már a Nyugatiba, ahonnan indult a vonat. Kicsit csalódott volt ugyan, hogy nem a kedvence, a 424-es ment, csak a 109-es, de azért így is gőzmozdonyról volt szó és volt elég látnivaló ahhoz, hogy jó adag élményt szedjen össze.

Míg a nagymamát legjobban a beöltözöttek serege kötötte le,

Babszem a 109-es kerekében gyönyörködött,

az apja meg fényképezgetett, például egy modern vasutast, aki szereti a gőzmozdonyát:

.

Hasonlók

2 Comments