Kórházi kalandok

Úgy kezdődött, hogy alig aludtam, mert képtelenül koránnak tetszett, hogy 3/4 7-kor betegfelvételt követően már a nőgyógyászaton várjam, hogy kórterembe rendezzenek, mert 1 napos tartózkodáshoz kellett pakolni cuccot is. Tehát nem aludtam nyugodtan, de reggel jól jött a busz, betegfelvételen szinte senki se volt, mindenesetre már háromnegyed 7 előtt ott ücsörögtem a folyosón, a mellett az ajtó mellett, amely az újszülött osztályra vezet, ahol 4 éve Babszem született. Persze várni kellett, majdnem 8 óra volt, mire végül elfoglaltuk a szobáinkat. Szerencsére a genetikán, 5-en voltunk a kórteremben, 2-en akik csak a koruk miatt lettek beutalva, miénk volt a legkorábbi terhesség is cca. 13 és fél hét. A másik három lány már 18-20 héten volt, egyikük ráadásul nem is a chorion biopsziára jött, hanem az amniocentézisre.

Elvileg fél 10-re kellett felmennünk a műtő elé, ahol majd behívnak minket. Mire felértünk, még a másik szoba 3 lakója is csak várakozott, úgyhogy késésben voltunk. Végül majdnem negyed 11-kor kerültem sorra, aztán félkor már vissza is vittek a szobába és két órát kellett feküdni. A nővérke az elején mondta, hogy mindenképp 2 órát feküdjünk, ne is törődjünk azzal, mit mond a doktor úr, aki valóban csak 1 órát kötött ki, mikor kijöttem a műtőből. A beavatkozás gyors volt, kicsit kellemetlen, de biztos kevésbé vagyok nyavajgós, mint a többiek, mert nem sokat panaszkodtam és közben se éreztem vészesnek csak rossznak, hogy megszúrtak és mintát vettek. Közben a jó fej laboros szóval tartott meg nézhettem az ultrahang képernyőt, ami ugyan nem a legjobb felbontású volt, de eléggé megnyugtatott, hogy Pampalini láthatólag jól volt. Dobogott a szíve, kalimpált a keze-lába. Innen már csak az volt, hogy feküdtünk, mindenki elmesélte kinek mennyire fájt, aztán én főleg olvastam és már alig vártam, hogy leteljen a 2 óra mert nagyon kellett pisilni és roppant éhes is voltam. Persze vittem magammal szendvicseket, meg gyümölcsöt, de az előbbit még a műtét előtt megettem (szerencsére nem éhgyomorra kellett menni, ezt ki is kötötték a tájékoztatóban).

Ebéd után még egy órát pillegtünk, aztán megkaptuk a zárójelentéseket, tájékoztatást, hogy 3 hét múlva, február 3-án mehetünk vissza az eredményekért és az ellenőrző UH-ra. Mai napra még pihenést írtak elő, aztán 2 hét lájtosabb kismama életet (nincs emelgetés, torna, szex).  A nap mérlege még, hogy kiolvastam a kórházban 1 könyvet:)

Hasonlók