Tegnap este végignéztük a polcunkon a szerény DVD gyűjteményünket és megállapítottuk, hogy bizony nem igazán akarjuk mostanában újranézni őket. Legutóbb már megint a régi CDkre kiírt filmekhez fordultunk, s ha már tegnap szóba került Gromit, gondoltam, nézzük meg a Csibefutamot. Közben azonban kezembe akadt A-tól a szülinapomra kapott Igazából szerelem 2CDs változata. Nosza, kapott rajta a párom, akkor inkább azzal töltsük az estét. Nem indult egyszerűen a műsor, ugyanis a régi codec-ünk bezavart, kockás, fejtetőre állított kép, de a hangminőség legalább jó volt. Leszedtük hát a programot, majd nem volt felirat. Gyorsan feliratozó kiegészítő letöltése következett, meg átlemezelése a netes gépről a munkagépre. S eztán (röpke 3/4 óra elteltével) már ment is a film. Vége az első CDnek, jöhet a második. Azt azonban nem hajlandó beolvasni a CD olvasó. A DVD olvasó se. Felmásolni se lehetett bad sectorok mindenfelé. Úgyhogy az Igazából szerelem második CDje összetörve a kukában kötött ki. Frusztráció körbe-körbe.
Nos, megállapítottuk a párommal, hogy ezentúl ezért nem irogatunk és irogattatunk ki filmeket, inkább kuporgatjuk a pénzt, megvesszük az eredeti DVDt, vagy megvárjuk míg akciós lesz, meg inkább kikölcsönözzük a filmeket pl. a könyvtárból.
