Dokibácsi szerint majd győzhetek belgyógyászatra és terhesgondozásra járni, csak legyen hozzá energiám. Beutalt a profhoz, aki nagyon határozottan be is rendelt keddre, szerinte egyébként nem gáz a dolog. Megnyugodtam. Már úgyis azon kezdtem aggódni, hogy túl simán ment eddig a dolog, mert mindenkinek van valami kicsi baja a terhessége alatt nem lehet, hogy nekem nincs. Egyébként Babszem tegnap biztos érezte az aggódást, mert sokáig nyugiban volt, aztán este a Sziriána alatt rendesen belendült, hogy megnyugtasson, ő jól van. A film (ami egyébként klassz volt, összeesküvéselmélet kedvelőinek marhára ajánlott), meg a Libanoni hírek hatására azt álmodtam, hogy arab terroristák fogságába estem. De rendesek voltak, semmi körömtépkedés…
