Az esti öltözés külön harc szokott lenni. Tegnap meg főleg az volt, mert Babszem többszöri figyelmeztetés után kilocsolt egy adag vizet, ezért a fürdés is rövidre lett zárva (nem volt könyörgés, hogy ez most már az utolsó pancsi stb.) Aztán még a benti meztelenül rohangászásnak is vége lett, mikor már sokadszorra akart kimenni az előszobába. Úgyhogy amikor adtam fel rá az esti bodyt, ücsörgött a pelenkázón és panaszosan azt mondta: Szegény Kazi sír.
Hozzá kell tenni, hogy az apja szokta magára mondani, hogy szegény apa, amikor úgy érzi, el van hanyagolva. De mondjuk ezt egymás közt szoktuk lejátszani, Babszem kb. 3x hallhatta szánkból a fordulatot. Úgyhogy most már tuti figyelni kell, mi szalad ki a szánkból, mert olyan kis szivacs, hogy magába szippant bármit amit hall és ami a legmegdöbbentőbb, hogy jókor, jól is használja azt.