Úgy gondoltam, hogy megvárom, amíg lezajlik a felvételire való jelentkezés, majd csak utána megyek feladni a csekkeimet. Még akkor is, ha ezzel 1 nappal túllépem a határidőt, ami többnyire nagyon szokott zavarni. De sebaj, ez még nem a világ vége. Ma sétálásra alkalmas idő van, még 2 előtt, ott leszek a postán, túl az ebédidőn (amikor a környékről mindenki kiugrik csekket és levelet feladni) de még mielőtt pénteken mindenki hazamehet és útbaejti a postát. Persze tévedtem. Mindhárom ablaknál hosszú sor állt, s hiába nyitott ki a negyedik is, és sikerült 5.ként odaállnunk, pont problémás esetek voltak előttünk. Babszem pedig nem aludt el amíg odaértünk és nem kötötte le sokáig a plafon bámulása, meleg is volt, bár igyekeztem kigombolni amennyire sikerült, azért elég kényelmetlen lehetett. Úgyhogy miután jelezte, hogy neki ez nem jó, inkább kiálltunk a sorból és otthagytuk az egészet. Pedig volt már ennél nagyobb sikerünk postán, gyógyszertárban, boltban. Nem szabad utolsó napra hagyni a csekket, akkor többször van lehetőségem bemenni és kijönni a postáról és a megfelelő alkalommal befizetni.
Praktikus, ha a menetfelszerelésünkbe mindig benne vannak a csekkek, receptek stb. Úgyis a 3-4 sétaút egyikében benne van a posta, meg a gyógyszertár.
Persze gyakorlott kismama erre korábban jön rá. Viszont ma is tanultam valamit. Tisztára kaland az élet, minden nap tartogat valami újat.
