Ma délután dokinál jártam. Babszem persze megint viháncolt amíg vártam, aztán meg jól eldugta a szívét amikor meg kelett volna hallgatni, de azért a dokibácsi ügyes, megtalálta a kis dobogást,szóval jó magzati szívhangot kaptam a papíromra. Most már közeledik a vég, jövő héttől hetente kell UHra meg NSTre járni, a méhszáj még mindig szépen zárva. Kicsit felvágtam a váróban, nagy lazán elővettem Libby Purves: Hogyan NE legyünk tökéletes anyák? című könyvét. Csak azért most jutottam hozzá, pedig már hetek óta megkaptam a húgomtól, mert eddig a párom olvasta.
