Alapozás II.

Szerdán ugye öntötték a betont, csütörtökön zsaluzgattak, meg volt a víz a probléma, szombaton meg megnéztük hogy állnak: zsaluzás kb ok, föld döngölés nem történt meg. De a méretek szuperek, fél centin belül pontosak. Jövő héten jön vissza a föld, meg jön rá a beton lemez alap, aminek már ott van a vasalatja is.

Föntről nézve kcisinek tűnik, de 7.8mx11.8m (azaz kb 8mx12m), nem olyan kicsi az. Az első közös albérlet 28m2 volt, kisebb mint itt a nappali lesz. Meg ugye cél volt a jó A/V arány, azért sem túl nagy az alapterület.

Pár kép a szombati állapotról:

 

 

 

Continue Reading

Alapozás I.

Szerda reggel 8-ra jött (ment) a beton a telekre, és öntötték be a sávalapba szépen. 18m3 beton lett rendelve, kevés lett, úgyhogy bement vagy 40 tonna. A héten zsaluzzák és tömörítik a földet, jövő héten készül rá majd a vasbeton lemez.

Betonozás kicsit képekben:

Nem vártam meg a végét, meg hát délig kb kitartott a betonozás, mert 3x-4x fordult a mixeres kocsi (csak 1 kocsija volt a betonosnak?). Elviekben csak Laciék lettek feltartva, mert itt délig autó se le, se fel. De majd következőre jobban megszervezzük, még 1x jön a betonos, hogy ne legyen belőle nagyobb baj.

Csütörtökön volt kis vízprobléma, de közvetlenül az óráról locsolnak, minden megoldódott, R.A. kipanaszkodhatta magát nekem hogy rosszul mondtam el. Szerintem nem. Reméljük nagy baj nem lett belőle, hogy a ház helyére folyattak egy kis vizet.

Extra cső átrakatás, cső berakás nem sikerült. Majd 🙂

Banki ügyintézés is döcög, ugyan azt írták emailben hogy fizetési határidő kell nekik, de telefonban már nem ezt mondták, hanem az egyes fázisokhoz kell nekik határidő. Tisztára mint az államigazgatás, pedig kereskedlmi banknak tűntek eddig 🙂

Continue Reading

Építkezés elindul

Kaptam vendégjogot, hogy az építkezést megörökítsem, és úgy néz ki el is indult.

2017 nov. 30-ra (csütörtök) volt kitüzve a kitűzés, de azt jól elmosta az eső. Mondjuk én korán reggel már a Szada táblánál jártam, amikor szóltak hogy ők mégse jönnek. Úgyhogy mértem egy 8 órás, esős napi bejövetelt a gyárba, 45 perc lett. Egész jó.

Másnap, dec. 1 péntelen viszont már nem volt eső ami elmossa a kezdeti lednületet, úgyhogy 8-kor találkoztam az alapozó csapattal. Szokásos magyar kőműves csapat. Segítséggel odataláltak. Segítettem nekik elovlasni a kapott tervrajzokat 🙂 Aztán megbeszéltük, hogy hogyan is kellene síkban letolni a terület. Aztán vártunk 1 órát a gépre, én meg eljöttem, mert a várunkhoz nem kellek.

Végül egész jól elboldogultak, csak az egyik oldalt mérték el 40cm-el. Hétfőn meglátjuk mi lesz vele. gránátalma bokrot kiszedték, kis volt barackfa is útban volt, de a naspolya túl fogja élni, csak pár galyát törték le. Én még a friss mogyoró bokrokat sem törték le.

Péntek reggel a munka megkezdése előtt (bontás után) így nézett ki a ház helye:

Szombaton a kiscsalád kiment megnézni mit követtek el a munkások, meg lemértük az alapot, meg a távolságokat:

 

Mérési eredmények:

  • hátsó kertől a 6.1-ből lett 6.05 és 6.1 -> ez egész jó
  • alap 7,78-ből lett 7.9 és 8.1 -> ez már sok
  • a hossz 11.8 helyett 12.1 lett -> ez is sok
  • az utca front a tervezett 7.26 és 7.5 helyett 6.9 -re lett

Hát ezek elég rosszak, főleg hogy az eltérés nagyobb mint 1 falvastagság, és már az alap sem derékszög így.

Na majd hétfőn javítva lesz 🙂

Continue Reading

Késésben

A tavaszi tervekhez képest, hogy mi már az új házban karácsonyozunk természetesen késésben vagyunk. De a múlt héten több mint 2 órát töltöttünk a bankban és beadtuk minden papírunkat a hitelkérelemhez.

Szeretünk bürokrácia. Nem.

Continue Reading

Ragnarök

Az őszi szünet befejezése a moziban volt családilag Thor 3-t néztünk. Először még azt terveztük, hogy kettesben elmegyünk majd a feliratos változatra, aztán valamikor a magyarra a gyerekekkel. Mert most már simán lehet velük is Marvel filmeket nézni, Babszem nemrég nézte végig Kanizsán a Doctor Strange-t, meg otthon azért rendszeresen a Bosszúállók is előkerülnek. Aztán megkérdeztük a fiúkat, hogy ők is szeretnék-e látni a Thort és még Zsebi is belement és végig bírta a filmet, pedig felkészültem, ha ki kell mennünk pisilni akkor van érvem, hogy miért is kell nekem újra majd angolul is megnézni. De végül mindenkinek bejött a sztori, a humor és miután a legkisebb mostanában úgyis Plants vs. Zombies játékot nyomja, meg a csontvázakra csak skeletonként hivatkoztunk, úgyhogy még a film ijesztőbb részei se ijesztették meg. Viszont csak 1 jelenetet vártunk meg a film végén, úgyhogy nem tudom, erre hivatkozva mégis nem kéne-e elmennem még 1x moziba 🙂

Continue Reading

Esküvő

Annak idején, amikor elkezdtünk randizni/járni/együtt lógni (fogalmam sincs, hogy illik hivatkozni a kapcsolatunk kezdetére), illetve már mondjuk közel egy éve együtt voltunk és kibírtuk, hogy ebből 3 és fél hónapot én egyedül az USA-ban töltöttem, az ember meg itthon, elkezdtek jönni a kérdések: Mikor lesz eljegyzés? Mikor lesz esküvő?

Erre az embernek volt egy frappáns válasza: eljegyzés a megismerkedésünktől számított 20. évben és házasság az 50.-ben. Pár évig még vissza is számoltunk, hogy már csak 16 év van az eljegyzésig és hasonlók…

Aztán végül 18 és fél évig bírtuk.

A legviccesebb, amit nagyon kevesen akarnak megérteni, hogy mi tényleg nem akartunk összeházasodni. De aztán a felsejlő építkezés meg a két gyerek miatt úgy tűnt, hogy mégis ez a legtutibb és legegyszerűbb módja annak, hogy az állam kevéssé tudjon bármibe is belekötni ha netán történik valamelyikünkkel valami. Igen, ennyire földhöz vagyunk ragadva. Úgyhogy alapból azonnal azt kerestük, hogy lehet legegyszerűbben és leggyorsabban, legkisebb felhajtással megúszni az egészet.

Itt nincs Las Vegas, legalább 1 hónapot kell várni azok után, hogy lejelentjük magunkat az Anyakönyvvezetőnél. Ráadásul még az se ment azért egyszerűen, mert első helyen sikerült elásnunk magunkat, abszolút nem voltak partnerek és rendesek és semmi segítséget pluszban nem voltak hajlandók felajánlani, úgyhogy akkor úgy döntöttünk, oké, megyünk másik kerületbe. Ahol elvileg lett volna hétköznapi, ingyenes alkalom is, csakhogy azok mindennél népszerűbbek úgy tűnik, még februárban se tudtunk csak május végére/június elejére foglalni időpontot, azt is szombatra. Később derült ki számunkra is, hogy június 3 nem csak a Pünkösdi hétvége első napja, hanem még a húgomék házassági évfordulója is. De legalább majd emlékeztetjük egymást. Viszont a hosszú hétvége azt is jelentette, hogy Stockholmból is kényelmesen megérkezhettek a rokonok és vasárnapra végre egy unokatesós szülinapi buli is kinézett Adrinak.

Az öltözéssel nem vacakoltunk, máig úgy gondolom, kiváló befektetés volt az a nyári ruha, amit 2 éve vettem az unokatestvéreim esküvőjére, meg az érettségi találkozóra, ebben házasodtam, s mivel jó idő volt, az embernek (most már férjnek kéne hívni) se kellett öltönyt szerezni (bár Teszvesz néni állta volna a cehhet), csak nyakkendőt meg inget kapott.

Az egyetlen, amire adtunk, az az esküvői torta volt, ugyanonnan rendeltük, ahonnan tavaly a húgom szülinapi tortáját, mert az a páromnak is bejött. Azért persze nem mi lettünk volna, ha nem centizzük ki, hogy a tortákért (mert Adri szülinapjára is kellett, ugye egy) ne szombat reggel kelljen elmenni Budára. De végül majd fél órával korábban értünk a házasságkötő teremhez. Már ott a parkolóban anyu jött és elhozta az otthon talált összes jeggyűrűt, mert mégis milyen az, hogy nekünk az nem lesz. Elvileg összebeszéltek Teszvesz nénivel, hogy hozzák a felesleges gyűrűket, csak éppen anyósjelöltem otthon (nálunk) hagyta azokat. Kiválasztottunk ugyan egy párat, de még az utolsó pillanatban is csak azt beszéltük meg az anyakönyvvezetővel, hogy nem változott a véleményünk, továbbra is csak a pezsgőzést kérjük extrának, nem lesz gyűrűváltás, gyertyagyújtás és homokszórás.

Mivel a húgom és a sógornőm voltak a tanúk a két fényképezőgép fél amatőrök kezébe került, Dóri és az apja fotóztak, néhol nem is minket, hanem egymást a házasságkötő terem két oldaláról. Lássuk be azért vicces volt, hogy a nagy teremben összegyűlt a 16 fős násznép és hogy az anyakönyvvezető feje felett valahogy elszállta az, hogy mi már hány éve vagyunk együtt mert nagyon fátyolos szemekkel a kezdődő új közös jövőről áradozott. De azért bevonultunk és  volt meghatódás és utána még a gyűrűket is felhúztuk legalább a fényképek kedvéért (itt már a húgom fotózott).

 

Aztán volt ebéd a Trófeában majd vasárnap még Délegyházán Adri születésnap és bográcsozás. Sőt még 2 napos nászútra is elmentünk a gyerekekkel wellnessbe 🙂

Szóval 2017 június 3-a óta férjnél vagyok, s június 8 óta írom ezt a bejegyzést. De most már elkészült végre 🙂

Continue Reading

2017. Március 21

Henry Scott: A szomszéd szoba

A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog…
valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába.
Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk
egymásnak egymás életében, ez mit sem változott.
Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj
velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is
beszéltél. Ne változtass a hangszíneden. Nevess
ugyanúgy, ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken.
Imádkozz, mosolyogj, gondolj rám – emlegesd fel
A nevem nap mint nap, ahogyan annak előtte is, de ne
árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba
kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést.
Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a
folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt,
hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok
a közeledben – egészen közel. Nincs semmi baj.

Continue Reading

Áll a bál

Az oviban idén se vették Zsebi jelmezét. Miután tavaly óta hetente váltogatta, hogy mi szeretne lenni, végül Dart Goblin lett (amit én hetekig dark azaz sötét goblinnak hallottam és azt hittem majd feketébe kell öltöznie). A Fúvókás (Dart) Goblin egy Clash Royale (telefonos játék) karakter.

Continue Reading

Nem utoljára

Ma kint voltunk az emberrel Szadán, hogy az utolsó előtti munkákat elvégezzük a kertben. Felszedtem a sárgarépákat, gazoltam meg volt trágyahordás, de mivel még a friss szalma nem érkezett meg, pedig még azzal akart dolgozni az ember a héten, amit kint töltött a telken, ezek még hátravannak a jövő hétre, hétvégére.

De legalább az idő szép volt, sütött sokat a nap, így nem fáztunk a munka mellett.

De ha minden jól megy most kell majd utoljára téliesíteni a faházat, mert jövő őszre már nem fog ott állni …

Continue Reading

Loopoljunk

Nagyon hamar feladták ugyan, de mégis a helyi kiszállítás körül volt kis bénázás (az itthoni címemet adtam meg, a csomagkövetőben az volt, hogy értesítettek, hagytak a címen cetlit, ami nem történt meg, úgyhogy átkértem a gyárba), de ma végül megérkezett az aktivitásmérő karórám. Egyébként Angliából (ebay) most éppen biztosított szállítással is egy harmadával olcsóbb volt, mint itthon bárhol.

Úgyhogy mostantól lesz rózsaszín karkötőm és meglátjuk, jó hatással lesz-e rám, hogy ellenőrizhetem, milyen keveset mozgok nap nap után.

Róla van szó:

polar

Save

Continue Reading

Mindenféle

A töltelékposzt, csak hogy meglegyen a napi adag.

Ma egyedül nyitottam reggel a könyvtárat, persze még mindig nem működik minden olajozottan, de azért alakulnak a dolgok. A kollégák közül még mindig nem mindenki örül az új helynek, tegnap volt egy búcsúebéd a régi olvasóban, mindenki annyira fanyar volt, diákasszisztens mondta alig várta, hogy megékezzek Miviel (épp órát tartottunk) mert mi nem savanyúskodunk. Eddig sose gondoltam volna, hogy lehetek én a parti lelke 🙂

 

Continue Reading

NOSZF

Ismét előkerült Lenin lámpácskái, immár több változatban is.

Az internet archívum megőrizte nekünk amit annak idején linkelgettem : https://web.archive.org/web/20041027163904/http://www.sztupy.hu/lenin_lampacskai.php

Ma itt találtam meg: http://lobo1tomia.tumblr.com/post/152870582534/veszelyescicussbaba-egyszavak-sztupy

De az utóbbi években ez volt a menő nálam, John Finnemore’ Souvenir Programjának e-mailes megbeszélése a forradalomról, ami úgy kezdődik, hogy

“(E-mail notification sound)
Vladimir Lenin: “Subject; revolution. Hi guys! Comrade Lenin here. Just a quick reminder that it’s revolution time again…”

 

Continue Reading

Hétvége

Végül nem pénteken, hanem már csütörtökön elmentünk moziba a Doctor Strange-re, ami megfelelt az elvárásoknak. Persze nem voltak magasak, mert én elnézegetem eredeti hangjával felvértezve Benedict Cumberbatcht másfél – két órán keresztül simán, de ehhez képest egy nagyon jó kis képregényfilm volt, megfelelő látvány és humor körítésnek.

Szombaton délelőtt utaztunk le a gyerekekért Tiszavasváriba ma pedig visszajöttünk és szerencsénk volt, mert bár mostanában majdnem mindig van valami fennakadás az M3-n, lefelé ugyan egész nagy volt a forgalom, ma meg vissza esett az eső, néhol elég durván, azért simán megjártuk az utat.

Gyerekek persze az egy hét szünet után nem akarnak holnap oviba, iskolába menni, de hát nincs szerencséjük, mert fognak 🙂

Continue Reading

Kicsi szünet

A gyerekek elmentek a másik nagyszülőkhöz, úgyhogy mindjárt belecsaptunk a lecsóba és az ember sokáig dolgozott én Podcastot készítettem, este pedig megnéztük a legutolsó X-men filmet, s megállapítottuk, hogy ez már nagyon gyenge próbálkozás volt, s még jó, hogy nem mentünk moziba. Ma viszont igen, mert a Doctor Strange-t látni kell 🙂

Egyébként tavaly óta a gyerekekkel is sokat járunk moziba, de még mindig nehéz Zsebivel, aki magát a gyerekfilmet is simán kibírná, a 90 percet, ha nem lennének előtte reklámok. Mert így két órásra húzva az időt már nem köti le végig amit lát.

 

Continue Reading