Türelem…

Ma péntek révén mindenki megőrült.
Szinte megállás nélkül csörgött a telefon, hülyébbnél hülyébb kérdésekkel, kérésekkel. Szegény kolleganő, aki holnap reggel utazik Britanniába, sőt Brigtonba (nagyon irigy vagyok) csak az asztalát akarta végre letisztítani elvarrni a szálakat meg minden, de folyamatosan zaklatták és még ő is kijött a sodrásából.
Hah persze, élvezhetem a rendszeradminságot. Úgyis gyakorolnom kell a türelmet és kedvességet a “nem is vagy hülye, nem gond ha 100ezredszer magyarázom vagy csinálom meg helyetted amit te is meg tudnál” attitude-ot.
Merthogy állítólag ebben még nem igazán vagyok otthon. El kell sajátítanom az elődömtol a türelmet és hogy komótosan, de azért mindent megcsinált. Kérnek tőle valamit, mire ő szépen elvonul és másnap jelentkezik a megoldással. ÉS mindenki meg volt vele elégedve. Én pedig hagyománytisztelő leszek

Hasonlók