Egész héten eddig annyira nem bírtam felkelni, hiába szólt az óra, kapcsolt be a rádió mindig még legalább fél háromnegyed órákat maradtam az ágyban. Kivéve ma, mert ma 1 órával az ébresztők beindulása után sikerült kikelni az ágyból.
Pedig ha belegondolok, hogy voltak idők amikor órára kipattant a szemem, kugrottam az ágyból és fél nyolckor már a munkahelyemen voltam.
Nem mondanám hogy régi szép idők, mert ilyen téli reggeleken igazán finom hozzásimulni a másikhoz és visszahajtani álomra a fejemet.
