A felnőttek két nagyon érdekes kérdést tudnak feltenni gyerekeknek, először is, hogy Na és mi újság az iskolában/óvodában, másodszor meg, hogy Mi leszel ha nagy leszel? Nálam ez még kiegészült a Nem akarsz orvos lenni, mint anyu? kérdéssel is. Nekem kiskoromtól 3 reálisabb álomállásom volt (híres, és itt legalább Oscar díjasat értek, színésznőt és írót kizártam, mint irreálisat):
1. Jegyszedő a moziban (ha minden kötél szakad, a takarítónő). Úgy gondoltam nem is lehet jobb annál, mint ingyen nézni a filmeket annyiszor ahányszor akarom. S mindezt még egy kisvárosi moziban is bevállaltam volna, a nyolcvanas években, pedig akkor még sehol se volt a mostani kínálat (ha később születek, lehet hogy a videókölcsönzőssel is megelégedtem volna).
2. Újságos hisz lehet ücsörögni a kis bódéban, körbevéve a rengeteg tévéújsággal, magazinnal, képregénnyel (korai 80-as évek még mindig!) és olvasni, olvasni, olvasni.
3. Könyvárus szintén az előbbi olvasni olvasni olvasni okból Ráadásul mindig friss ropogós köteteket lehet forgatni, akik az én kezemben kezdik meg az életüket, miután kibontom őket a csomagolásból.
Legrégibb Barátnőm kukás akart lenni, mert szerinte buli lehetne a kukásautók hátulján utazni.
Te mi akartál lenni?
3 Comments
Vulkánkutató a Csendes Óceánon, VAGY kukásautó vezető. Nem röhög 🙂 Túl sok Fehér Klárát olvastak fel nekem 🙂
A kukásautó úgy látszik népszerű. A Földrengések szigetét még én is szerettem 😀
régész, aztán híres kerámikus! de a kukásutók engem is vonzottak, babáknak hívtam őket és az összes kukással köszönőviszonyban voltunk!