Tegnap estére rendesen elfáradtam, a nem alvás és az újból támadó migrén együttes hatásának hála, s bár megkaptam az ukászt főnénitől, hogy csináljak valami vicces montázst V-ről, s otthon igyekeztem is kicsit barátkozni a PS-sel, mégse bírtam sokáig a kiképzést. Hát levetettem magam az ágyra és míg vártam a páromat csukott szemmel többször végighallgattam ezt a számot, s közben magam előtt láttam azt a jelenetet, amiben Karen elsiet a szobájába karácsonyi ajándékával és ott bőg, mert nyilvánvalóvá válik, hogy a férje nem neki szánta az ékszert. Így utólag visszagondolva biztos azért, mert én is csináltam ilyet nem egyszer, hogy félrevonulva bőgtem, csak hogy ne lássák, valami bánt.
