Annak idején nekem is nagyon tetszett az Apa és fia, rendesen bőgtem is a végén. Úgyhogy nagyon vártam a második részt, ami azonban kicsit erőltetettnek tűnt, folytatott egy történetet, amit nem kellett volna, már semmi olyan nagy újdonságot nem hordozott. Egyedül a komikusnak, Eamon Fishnek volt pár beszólása, ami enyhített a mondvacsinált érzelmességen. Az egyik nagy kedvenc:

Fogd már fel, hogy a nők életük különböző korszakaiban olyanok, mint a Föld. …Tizenhárom-tizennyolc évesen a nő olyan, mint Afrika: szűz terület. Tizennyolctól-harmincig olyan, mint Ázsia: forró és egzotikus. Harminctól negyvenötig olyan, mint Amerika: tökéletesen feltérképezett, de bőkezűen adakozó. Negyvenöttől ötvenötig olyan, mint Európa: kicsit kimerült, kicsit nyúzott, de még mindig sok érdekes hellyel rendelkezik. És ötvenöt felett a nő olyan mint Ausztrália: mindenki tudja, hogy ott van valahol, de nagyon kevesen veszik maguknak a fáradtságot, hogy megkeressék.

Ezért aztán kíváncsi vagyok, hogy az Egyetlen szerelmem hogy sikerült.