Adri

Legfrissebb unokahugomat születése után a 3. napon láttam, illetve képeken, de élőben, megfogható közelségben és nem kórházi képernyőn most a hétvégén. Nos, nem szépítem a dolgot, a kiscsaj teljesen elvarázsolt. A párom szerint biztos a családnak is feltűnt, hogy milyen sokat foglalkoztam vele, vettemmkézbe, lestem be hozzá ha aludt, böfiztettem stb. Majd betudják annak, hogy "lám, lám itt az ideje Lobonak is legyen gyereke" S biztos ez is benne van. Ugyanakkor valószínűleg az is sokat számít, hogy míg Dóri az első unoka körül mindig is túl sok ember tolongott, szinte versenyezve a kegyekért, mindig inkább a háttérben maradtam. Most azonban már nincs ez a hype Adri körül. Ráadásul a kisebbik unokahug is inkább a szüleire hasonlít, akik nyugisak, úgyhogy igazán extra jó baba volt és tényleg csak akkor nyüszizett, amikor éhes volt. A hétvégén elmaradt a várva várt Dóri féltékeny lesz Adrira jelenet is, mert bár a nagyobbik unokahugom, most már biztos, hogy túlságosan is önfejű, akaratos gyerek lett (még anyuék szájából is elhangzott, az a szó, hogy rossz), észrevette, hogy egy két hónapos pocok még nem igazán ellenfél, ha le kell venni a nagyszülőket a lábukról.
Nos igen, ha választani lehet, inkább egy Adri kaliberű csemetét szeretnék. S igen, megfordult már a fejemben, hogy itt az idő, tenni kell az ügy érdekében.

Hasonlók