Ma megint kitakarítottam egy adagot és két doboznyi dolgot eltüntettem Köcsög exirodájából. Elképesztő, hogy mi mindent volt képes kinyomtatgatni. Viszont nagyon rendesen kezelte a dolgokat, mindent átnézett, kijegyzetelt, szövegkiemelőzött.
Ma végre nagy megbeszélést tartottam Főnénivel is, hogy Köcsög dolgai közül Nekem mit és hogyan kell csinálni. Erre jött a nagytakarítás, mert még mindig vannak olyan papírok, iratok amiket ha keresek nem tudom, hogy hova kell nyúlni. Ezért telt meg újabb 2 dobozni cucc. Mert most már a személyes dolgokat is eltüntettem. Eddig úgy voltam vele, hogy még semmi se biztos. De most már Köcsög jó úton van afelé, hogy 1 hónap és anya lesz. Úgyhogy száműzhettem az irodából a névjegykártyáit, mütyürjeit, amik eddig a polcon foglalták a helyet. Vennem kell most már tényleg egy újabb polcot az irodába, mert még pár Európa dossziénak van hely, de aztán annyi… S szeretném megint magam mellett tudni azokat a könyveket is, amiket lent hagytam még a régi helyemen és olyan jók voltak, hogy kéznél lehettek.
A délelőtti megbeszélés után pedig emilgyártásokba kezdtem és mindenféle partnereket értesítettem, hogy ezentúl ha zaklatni akarnak valakit tőlünk ajánlatokkal, vagy fizetési felhívásokkal, azokat nekem címezgessék.
Ki kell találnom egy jobb e-mail rendszerezést is, mert ahogy elnéztem, ezentúl munkám felét az emilezés fogja kitenni, s nem ártana, ha valami rendszerességet találnék ki. A párom mindig példálózik azzal, hogy ISO mi mindenre jó. S valóban. De nálunk… ehhh az egy más tészta, egy olyan helyen, ahol a főnökség nagy része a technikát esküdt ellenségének tekinti, szükséges rossznak és még sokan az előző rendszerből megkövesedett szabványokat követnék legszívesebben, semmi esély se van erre.
