Nézzünk filmet egyedül

Aztán nem valami könnyű kis csajfilmet szerveztem ám magamnak estére, de nem ám. Hanem a 8 mmt. Ha már egy filmet úgy reklámoznak, hogy a Hetedik írójának tollából az nekem elég. A Hetedik volt ugyanis az a film, amiről kijőve a moziból még órákig nem tudtam másra gondolni, csak arra, hogy Nem hiszem el, ezt nem tehették…. Na és akkor kezdtem el hinni abban is, hogy Brad Pitt nemcsak egy jóképű fickó, akinél anno a hugaim szerint csak két Brad Pitt lehetett szebb.
A 8mm persze hiába akar sokkoló lenni a témájában, a realisztikus mocsok és vér ellenére nem teljesít 100 százalékon. Hosszúra sikerül a végén kiszámítható fordulatokkal, és erkölcsi tanulsággal. Közepes iparosmunka lesz belőle. Nézhető de mégse olyan megrázó, mint vártam.
A Se7en viszont még ma is az a film, amit torokban dobogó szívvel tudok nézni, kapaszkodom amikor a postás megjelenik a pusztában, John Doe pedig befejezi mesterművét.
De nem vagyok ám beteges. Ha az lennék akkor valami horrort veszek ki magányos estémre, hogy még aludni se tudjak utána.

Hasonlók