Délutáni program, vásárláselőkészítés. Az ember ugye nem az a típus aki sok üzletbe bemegy sok mindent felpróbál, nézeget és még élvezi is. Eddig nagyon szépen eléldegélt mert farmer póló összeállítás mellé (amiknek nagy részét megkapta mindenféle ajándékba, tehát még csak vennie se kellett semmit) csak a cipőket kellett válogatnia, mert a mérete kb 18 éves kora óta ugyanaz, ráadásul a szemét sovány, s most hogy nyomja a fekvőtámaszokat visszatért a háta, a válla, a karja, úgyhogy éppen útálom is ezért…
Na de térjünk vissza a ruházkodáshoz. Eddig volt ugye igénytelenség. Aztán eljött az idő, hogy kapott szép öltönyt, majd rendesen ki is használta ez az interjúkon, s a végén sikerült olyan állást kapnia, ahol legalább az ing-nyakkendő a kötelező, s néha a puccparádé. A téli felhozatal pedig már meleg. Újabb projekt, nyári elegancia beszerzése. Kedden már megtettük az első kört. Ing és cipő megvan. Most már csak a közbenső dolog, a nadrág hiányzik. Mivel kedden a párom felpróbált egy csomót, de nem volt jó, eljött az én időm. Ismerve a méretét és az elvárásokat, menjek, nézzek körül, hol kapható olyan amilyen neki tetszik, kényelmes de puccosabb és könnyű nyári viselet. Aztán szépen rendeljem munkaidő után oda és egyszer még próbálni is hajlandó, aztán csak fizet és megveszi. Igazából a páromnak, mint valami menő manónak személyi bevásárlója van. Vagy stílustanácsadója vagy hogy is van ez most trendiföldön.
