Meg kell követnem a páromat. Ugyanis múlt csütörtök estére erőst kezdett befájdulni a torka, annyira, hogy ugye míg én Martiniztam, ő teázott, s kiderítettük, ez nem lehet a vírusos akármi, hanem az idegessége jött ki rajta így. Mert a hét végére eszébe jutott a cég meg a hátrahagyott gondok, emberek. S ezt én aztán szépen elmesélgettem a családomnak is a hét végén, ugyanis Dóri szülinapoztunk szombaton, mindenki ott volt, mindenkinél jól lejárathattam az embert, hogy lám milyen gyenge, egy kis idegesség mindjárt a torkára megy. Aztán vasárnapra már jó be is náthásodott. Ma pedig nekem kapar a torkom. Szóval úgy tűnik elkaptam, ez már nem idegesség, hanem valami más.
Szóval ezennel is bocsi, neked volt igazad.
Azért rmélem nem fogok betegebb lenni, mert csütörtökön A-t és gyermekeit tervezem megnézni végre.
