Kajavége

A hét végén nagyon jókat ettünk. Szombaton hazaérve várt a megterített asztal, a kedvenc gyros tálunk házi változatát igyekezett az ember megkreálni. Csak az volt a gond, hogy a husi magában finomabb lett, mint amit egy gyros tálba adnak (borsos-korianderes ízesítés lenyomott mindent). Pedig volt tzatziki, saláta, gombás-paradicsomos tészta is (pitára nem is volt szükség). Úgyhogy legközelebb ezt a finom ízesítést majd valami semlegesebb körettel fogjuk két pofára tömni. Vasárnap én költöztem a konyhába, ahol zöldségleves mellé hibrid újkrumpli-salátát gyártottam (hagyma, petrezselyem, ecet, olaj öntettel), valamint sajtos-tejfölös-gombás-baconös csirkét. Mituán kölcsönözen bókoltunk egymásnak az emberrel, szépen jóllaktunk mindkét alkalommal. A párom szerint férjhez mehetek, tudok főzni. Sőt amikor ő anyunak elmesélte, hogy szombaton milyen vacsorával fog várni, szülőm felsóhajtott, hogy “Ti mindig olyan jókat esztek!”. Tehetségesek vagyunk.