Nem csalódtam

A Ház a tónál pontosan olyan romantikus film volt, amilyenre vágytam. Kit érdekel, hogy volt benne néhány nem túl konzekvens dolog. Sandra Bullock jobb volt mint Keanu, akinek legalább két fülbevalója lehet magánéletben, vagy valami baja a bal fülének, ráadásul rajta jobban látszik az idő vasfoga. Nagyon jól eltalált volt az apa-fia kapcsolat, meg persze a ház is szép volt, persze kérdés, hol is volt ott a hálószoba? A nézők 80 százaléka persze nőkből állt, s majdnem mindegyikük kisírt szemmel fogadta, hogy ment a stáblista. Én mindenesetre nagyon jó bőgtem az utolsó negyed órában. Ahogy azt vártam. Szóval nekem jó volt. S még a párom se unatkozott látványosan, alapban neki is tetszett a filmben pár dolog.

A főszereplők

Hasonlók

4 Comments

  1. mókás baromságok voltak a filmben. 🙂

    SPOILER:

    mikor a film első 15 percében elütötték a fazont, vajh az odasiető sandra miért nem fordította arcra? valószínűleg megtette, mert később említették, hogy milyen sokáig küzdött az életéért. hát hgyhogy nem emlékezett rá, amikor olyan nagy hatással volt rá az a baleset? 🙂

    a másik a végével kapcsolatos: mikor szerelmet vallott neki (ez már 2008-ban volt), miért kérte szerencsétlen 2006-os keanutól, hogy a balesetet kikerülve ne menjen oda hozzá azonnal, hanem várjon még két évet? büdös ribanc. 😀

  2. Mondjuk ha én valaha is csókolóznék a Keanu Reeves-zel azt tuti nem felejteném el két évig 🙂

  3. rövid tömör összefoglaló… kár hogy elvetttétek a kedvem – de csak örülök neki, bosszankodnék, meg is néztem volna…
    Lobó! a kolléganőm is nov.-re várja! és ő még mindig nem tudja, milyen színű ruhákat szerezen be… 🙂