Ez már az 56. hónap amit a blogomon megkezdek. Rengeteg idő, s mennyi minden történt. Ezért aztán bár fontolgattam, hogy csináljak esetleg külön naplót mind a terhességnek, mind az eredményének, úgy döntöttem, nem teszem. Mert mi értelme? Az életem része, a napjaimé (és az éjszakáké :)), felvágás a külön kismamablog, babablog, mert mi együtt tesszük ki azt, ami fontos. Ezért aztán maradunk itt, ebben a formában, csak éppen sokkal több képpel és cuccos pelenkával. Egy helyen lesz minden amiről eddig is szó volt megspékelve a kisfiam dolgaival. Ráadásul olyan jó visszaolvasni azt ami történt és bár igyekszem az offline babanaplóba is beírni ami a Babszemmel történik, azért itt tágabb teret adok magunknak és nem csak a rideg számok, hanem a körítés is olvasható. Az olvasónapló meg a versblog azért más, mert az hobbi és eléggé elkülönülnek a hétköznapoktól ahhoz, hogy külön lapot érdemeljenek, ne ide legyenek beömlesztve, mert az megint más közönségnek szól, más időknek. Ez meg itt én vagyok. Énblog, gyerekkel megfejelve. Már nem harisnya, hanem valami újabb kategória. Kismama és kispapablog. Úgyhogy hasonlókra kell felkészülni legalább kétnaponta: