Elkésve

Úgy tűnik mindig másnap sikerül rögzíteni, ami előző nap történt. Mint például a tegnapot. Délután itt voltak anyuék, kihasználtam hát őket, elvitték Babszemet sétálni én pedig mentem bevásárolni, postára. Elsődleges célom egy vastagabb sapka-sál összeállítás beszerzése lett volna a gyerek számára, mert nagy feje van, kinőtte amit eddig hordott. Persze nem kaptam a környéken semmit, viszont találtam egy klassz kis használt babaruha boltot, ahol viszont kénytelen voltam csinos rugdalózókat és egy fiús pulcsit venni. Aztán próbálkoztam én is a DM-ben pelenkavétellel, de valahogy megint ki volt fogyva a nekünk kellő méret. Komolyan volt újszülött, meg 6 kiló feletti tonnányi, de az ilyen 4,5 kg-s gyerekre valóból semmi. Se kicsi csomagban, se nagyban. Kőbányán úgy látszik mindenki ilyet hord és lerabolják a polcokat, amik tök üresen tátongtak, csak a feliratokból tudtam, hogy itt volt a nekem kellő méret.
Anyuék után még Cicáék is felugrottak, aztán az estét már hármasban töltöttük és Babszem hihetetlenül jó gyerek volt, nyugis, aranyos, elterülve a mellkasomon, nagyokat piskolva rám és az apjára. Még ilyen estét, még ha előtte volt feszültség is, ez jó volt.
Most ebből töltekezem, lelkileg készülök a mára tervezett tanácsadásra és oltásra. A gyerek még nem érzi, mi vár rá, ugyanis már lassan közel két órája alszik, holott ilyenkor reggeli után már nem szokott ennyit. Igaz napok óta készítem fel, mesélek neki a rendelőről, doktornéniről, apró bökésről, lehet, hogy ő is készül rá, a maga módján. Előre alszik.

Hasonlók