Már megint a szundi

Babszem nem igazán reggeli lény. Akár korán kel, akár későn, délelőtt hamar leenged. Ilyenkor többnyire aludni szokott. Néha hosszabban (anyuéknál pl. volt, hogy 2,5 órát), néha rövidebben. Mindenesetre akármelyiket is válassza, délután már nehezebben és ritkábban alszik. Ez csak azért gáz, mert már nyüszis mire jön haza az apja. Igaz, többnyire elé megyünk a villamoshoz, mert a sétát azt továbbra is kedveli, sőt néha (hetente 1x) elmegyünk ilyenkor elintézni a nagy bevásárlást, ami szintén feldobja egy időre. Tegnap megpróbáltam, hogy cseréljünk, aludjon inkább délután. Elvégre fél 8 körül ébredt, elmentünk hát az Árkádba. Nem kötötte le annyira a Plázázás. Egyébként meg azt hittem, hogy délelőtt üres lesz a bevásárlóközpont. Hát tévedtem. Teli volt, főleg hozzám hasonló kisgyerekesekkel. Na meg az Őrs felé a közlekedés se egy leányálom. El is határoztam, hogy többet nem megyünk, maximum majd október közepe után 1x az IKEÁba, karácsonyi bevásárlásra.
Viszont délután aludt egyet a csemete, másfél órát és még este 7kor is pörgött a fenekén (szó szerint, ez a legújabb trükkje, hogy ülve körbeforog a pelusán). A délutáni alvás tehát jó, most már lassan elég lesz neki a napi 1 alvás, de akkor az legyen délután. Térjünk rá erre. Ez hát a terv.
Persze ma reggel 6 előtt kelt, nem aludt vissza, miután az apja elment dolgozni, semmi se tetszett neki, se az, hogy felveszem, se az hogy leteszem, se az hogy játszom vele, se az, hogy magára hagyom stb. Úgyhogy vissza lett fektetve. Alszik. És még csak negyed 10 van.