Tegnap óta porszívózik a gyerek. Mostanában többet van elöl hagyva a herkentyű, lévén az orrszívásra ez a megoldás, így én is többször kapom fel és rohanok vele egy kört a lakásban. Babszem eddig is lelkesen követett, néha megtologattam a csővel, néha meg ő húzogatta meg a zsinórt és rángatta vissza a porszívót amikor épp az előszoba felé tartottam. De tegnap délután egyedül fogta meg a porszívó csövét és körbe csúsztatgatta a szobájában. Azát az apjának is megmutatta este a tudományt és már ma reggel is “kitakarított” a szobájában. Ennyi idősen tudom ez a legjobb, a felnőtteket utánozni. Egyelőre porszívózás mellett hangosan olvas magának (már nem csak lapozgatja a könyveket de beszél is közben, de csak azoknál amiket mi is rendszeresen felolvasunk neki), és persze sokszor akar számítógép elé ülni. A főzés nem érdekli, csak kipakol a konyhaszekrényekből és szétszórja a fűszerespolcok tartalmát (csak a zárz zacskókhoz és üvegekhez fér hozzá, azokat hajigálja). Az lenne jó, ha utánozná végre az evésünket is. Mert komolyan anyatejet enni nem láthatott senkit a környezetében.
