Tegnap a doktornéninél Babszem csodásan viselkedett. Miután vége lett a vizsgálatnak és felöltözött be nem állt a szája és dumált, miközben én megkérdeztem, hogy mégis mit lehetne csinálni a csemetével meg ezzel a hajlamával, hogy mindig lebetegszik. Vigyük el kivizsgáltatni a fül-orr gégészetre. Ott meg tudják mondani, hogy van-e valami gócpont, esetleg nem kell-e az orrmandulájával kezdeni valamit. Valamint javasolta a doktornő, ha már a Multi Tabs mint immunerősítő nem jött be, akkor majd augusztusban, mielőtt kezdené az óvodát csináljunk egy immunerősítő kúrát. S most rögtön írt fel antibiotikumot én meg nem tiltakoztam.
Mire kiváltottuk a gyógyszereket és hazamentünk, Babszem eléggé leengedett. Aztán megjöttek a mamáék és teljesen felélénkült, alig várta, hogy induljanak Kanizsára, ahol majd meg fog gyógyulni. Azt se akarta, hogy engem elvigyenek a metróig, mert előadást kellett tartanom a város másik végében. “Anya te nem jöhetsz Kanizsára” mondta. Azt hittük, hogy végigalussza az utat, de anyuék beszámolója szerint inkább végigdumálta. Sőt még szendvicset is kellett neki venni, mert amit küldtem vele kaját az útra, abból nem kért, viszont kereste a szalámis kenyeret, amit apa csomagolt reggel (persze magának, nem neki).
Úgyhogy tegnap este már skype-on beszéltünk vele.