Gyereknapok

Tegnap, akárcsak tavaly a bölcsőde gyereknapjára mentünk el, szombaton, ami idén sokkal jobban sikerült, mint vártuk. Legalábbis Babszem határozottan jobban érezte magát. Igaz, most még az idő is szép volt. Immár az ugrálóvárban simán bement és sok időt töltött ott, főleg mert megjelent az egyik volt csoporttársa, aki két hónapja elment, mert Kőbányáról Csepelre költöztek a szüleivel, s aki nagy kedvence volt. Úgyhogy ha éppen nem találtuk Babszemet akkor biztos, hogy épp Bettinával volt valahol: főleg az ugrálóvárba. Azért máshol is körbenézett, az arcfestésre nem írattuk fel, mert amíg külön harc az arcmosás és krémezés nála, addig nincs értelme ilyennel stresszelni, úgyse hagyná pingálni magát. Pecázott és mézeskalácsot díszített, mászókázott, festett. S felültettük a pónilóra is, hogy elújságolhassa lóbolond nagymamájának, hogy lovagolt és hogy nem tetszett neki. Mert mint mondta, ide-oda billegett.

Kázmér lovagol

Mindenesetre jól elfáradt, délután már nem is nagyon akart biciglizni, csak sétálni mentünk meg cukrászdában voltunk, ahol csajozott: egy kislánnyal rohangászott fel és alá, s amikor megkérdezték, hogy hívják, azt mondta, ő Koko (manapság hívja így néha magát, Kokó ugyanis az egyik mozdony Chuggingtonban).

Ma reggelre kelve pedig megkapta az ajándékokat: a nagy villamost, amit már hetekkel ezelőtt kinézett az Interspárban, ahova aztán nem bánta ha megyünk vásárolni, feltéve, hogy fél órát eltölthet vágyai tárgyával, de kapott buszokat is: csuklóst és távolságit. Úgyhogy ma tömeg-közlekedett egész délelőtt.

Hasonlók