Esőből a napra

Pénteken délután elindultunk Tiszavasváriba, mert átnézve az előrelátható őszi programokat, kiderült, ha most nem megyünk el, akkor soká nem fog beférni ez a látogatás. Természetesen a legnagyobb esőben indultunk, már eleve bonyolult volt előszedni a kocsit, ugyanis az egész nyáron ígért sódert az út kiegyengetésére a parkoló előtt pénteken 1-re hozták. Az őr is mérges volt, elfurikáztam a parkoló másik végére, kinyitotta ott a kaput majd visszavittem a helyére. Rendes voltam, na. Aztán a rádiót hallgatva mindenhol dugó volt, meg baleset. Az M3 kivezetőn mondjuk annyira nem, csak valahol Gödöllő környékén láttunk egy kiégett autót, viszont a látótávolság se volt túl nagy.

Szombatra azonban már egészen normálissá vált az időjárás. Babszem a kertben garázdálkodott, mi meg elmentünk vásárolni. Többek között kellett 2 vagont venni, mert anya nem pakolt el egyet se az útra és nagyiéknál nem volt mit húznia Gordonnak. Amúgy meg végül az ember kapott két pulóvert. Délután voltunk névnapozni, s hazafelé még futottam is, meg vasárnap délelőtt is, úgyhogy még mozgás is akadt. Most már csak azt kéne kitalálnom, hétköznap hova tegyem ezt. Persze mire igazán jó idő lett a hétvégének is vége szakadt és haza kellett jönni.

 

Hasonlók