I don’t do politics

Nem politizálok, mert nem értek hozzá, mert nem tudok vitatkozni és engem mindig el lehet nyomni hangoskodással alátámasztott érvekkel, amik ellen tájékozatlan és naív révén képtelen vagyok védekezni. Naivan azt gondoltam, amikor a múlt héten megkaptam az alkotmányról szóló levelet, hogy talán valamit ér amit mondok. Ha mást nem, mint a választásokon, hogy később hivatkozhatok arra, hogy én tettem valamit annak érdekében, hogy ne így vagy ne ez legyen.

Végigröhögtem a kérdéseket és kb .1 volt amivel egyetértettem, vagyis pontosítsunk, nagyvonalúan úgy gondoltam, belefér egy állam alapdokumentumába, bár teljesen felesleges. Mert mind a 12 ajánlatra jobban illenének a törvények, jogszabályok nem az alkotmány. De persze a joghoz se konyítok. Mindenesetre úgy döntöttem, hogy a kipontozott 13. részhez megírom a véleményemet, hogy mondjuk hagyják békén az egész alkotmányt, egy ilyen dokumentumnak időtállónak kell lennie, nem pillanatnyi politikai helyzetről és nézetekről meg természeti adottságokról tanúságot tennie. Az amerikaiak például mióta is használják a sajátjukat? Tudom, nyugatellenesség van megint, de azért lehet példát venni működő modellekről.

Erre ma mindenhol ott vannak a hírek, hogy mindjárt alkotmányoznak és már megvan a leendő szöveg is. Ejnye, csak nem ilyen gyorsan feldolgozták az állampolgárok által beküldött javaslatokat? Bezzeg minden más az államhoz benyújtott kérvényhez hónapok kellenek, míg átfut a bürokrácia őrleményén. Ja, hogy ez megint csak szemfényvesztés volt? Ja hogy a párom erre azt mondaná naiv vagyok és ő előre tudta, hogy ez lesz belőle? Mert itt igazából senki se kíváncsi a nép véleményére? Az elefántcsonttoronynak rohadt vastag falaki vannak és senki nem akar onnan kijönni, vegyülni és érdeklődni. Csak színjáték az egész. Mintha érdeklődnének, mintha fontos lennék én a csóró állampolgár.

Aztán az előadásnak vége, jegyek vissza nem válthatók, panaszt nem fogadnak el.

Hasonlók